Imperator

Világpolitikai és politikaelméleti elemzések

Machiavelli hét jótanácsa kezdő egyeduralkodóknak

2017. október 29. 10:56 - Ex machina

Reneszánsz kori Habony Árpád vagy az egyeduralom veszélyeire figyelmeztető gondolkodó – avagy hogyan olvassunk Machiavellit?

Niccolò Machiavelli A fejedelem című könyve az egyik, ha nem a leghatásosabb mű, ami valaha kikerült politikai gondolkodó tollából. Szerzője egyszerre volt pengeéles eszű és szisztematikusan gondolkodó teoretikus, és egyszerre a gyakorlat embere: évtizedekig töltött be fontos politikai tisztséget szülővárosában, Firenzében, amely a reneszánsz Itália egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb városállama volt. Követként a XVI. századi Európa számos királyi és hercegi udvarába bejárása volt, Firenzében pedig a legkülönbözőbb politikai hatalmakat szolgálta ki.

firenze.pngFirenze Machiavelli idején. A reneszánsz Itália leggazdagabb városállama volt, élén a Medici-családdal

Bár kevés időt börtönben is töltött, jórészt tudta, hova kell állni, ha meg akarta őrizni pozícióját, netalántán életét. Fő művét, A fejedelmet 1513-ban, börtönből szabadulva írta, és Firenze új uránál, Lorenzo de Medicinél akart jó pontot szerezni vele. Ez a könyv, amellyel írójának egyetlen célja az volt, hogy megszerezze az új uralkodó kegyét, a politikai gondolkodás leghíresebb és leghírhedtebb művévé vált, egyben minden jelen- és jövőbeli uralkodó nélkülözhetetlen kézikönyvévé. Nóvumát az adta, hogy míg Szókratésztől Aquinói Szent Tamásig a jó kormányzás kritériumát a nép javában keresték, addig Machiavelli mintegy kopernikuszi fordulatot hajtott végre, és az uralkodó számára adott tanácsokat arról, hogyan őrizheti meg hatalmát akár hazugságok, gyilkosságok árán is.

A fejedelemben a legtöbbször emlegetett és legtöbbször példának hozott szereplő az a Cesare Borgia, aki apja, VI. Sándor pápa révén lett a reneszánsz Itália egy jó részének uralkodója. Machiavelli testközelből figyelhette meg a jobbára Valentino herceg néven emlegetett ifjabb Borgia zseniális hatalmi húzásait, és ezeket ajánlotta az utókor számára is. A Borgia-család a bűn és a fertő szimbóluma lett nemcsak a kortársak, hanem az utókor számára is – láthatjuk ezt a nálunk is népszerű (és Magyarországon forgatott) Borgiák című sorozatban is, amelyben Machiavelli alakja is többször feltűnik Cesare Borgia segítőjeként.

cesareborgia.jpgCesare Borgia. A fejedelem prototípusa

A filozófus nevéből képzett machiavellizmus mintegy szitokszóvá vált: természetesen egyetlen uralkodó sem akarta elismerni, hogy nagyon is hatékonyak azok a módszerek, melyeket Machiavelli tanácsol nekik. Olyannyira, hogy Nagy Frigyes porosz király külön cáfolatát is adta A fejedelemnek Anti-Machiavelli címmel. Mások, így például Rousseau viszont azt gondolták, Machiavelli éppen az alattvalóknak ad tanácsokat arra, hogyan ismerjék fel az egyeduralom veszélyeit, ezért a zsarnoki kormányzásról írott mű valójában a köztársaság melletti szózat. Habár Machiavelli valóban írt egy könyvet a köztársaságról is Beszélgetések Titus Livius első tíz könyvéről címmel, A fejedelem valóban az, aminek látszik: jótanácsok kezdő egyeduralkodóknak.

Az alábbiakban Machiavelli hét ilyen jótanácsát mutatjuk be:

machiavelli.jpgNiccolò Machiavelli. A legellentmondásosabb politikai gondolkodó

  1. Úgy árts az embereknek, hogy ne kelljen félned a bosszútól!

Tudvalevő, hogy az emberek megbosszulják az apróbb sérelmeket, mivel a súlyosakat nem tudják; ezért vagy dédelgetni kell, vagy elpusztítani őket: az embereknek úgy kell ártani, hogy ne lehessen félni a bosszútól.

  1. A sérelmeket egyszerre kövesd el, a kedvezményeket viszont apránként adagold!

Egy ország elfoglalásakor a hódítónak számba kell vennie, milyen sérelmeket kénytelen elkövetni, s egyszerre kell megtennie valamennyit, nehogy megismételni kényszerüljön, s így biztonságot adhat az embereknek, és kedvezésekkel megnyerheti őket. (…) A sérelmeket mind egyszerre kell elkövetni, mert így kevésbé érzik őket, és kevésbé bántanak; a kedvezéseket pedig apránként kell adagolni, hogy jobban éreztessék hatásukat.

  1. Végeztesd el mással a piszkos munkát, majd tedd őt felelőssé mindenért!

Cesare Borgia az egyik hírhedt trükkjét Romagna elfoglalása után vetette be, amely terület előző urai kaotikus vezetése alatt „a rablás, a viszály és az erőszak minden elképzelhető formájának” terepévé vált. Borgia egyik hadvezérét, a kegyetlen Remirro de Orcót tette a tartomány urává, aki rendesen gatyába is rázta Romagnát. Mikor elérkezett a konszolidáció ideje, a herceg tudta, hogy az alattvalók a kegyetlenkedéseket nem fogják egyhamar elfelejteni, ha nem ad nekik elégtételt az elszenvedett sérelmekért, ezért az általa kinevezett helytartóval vitette el a balhét:

Az első alkalmat felhasználva, egy szép reggel Cesena terére két darabban tétette ki őt, egy doronggal és egy véres késsel mellette. A kegyetlen látvány a népet döbbenettel és egyszersmind elégedettséggel töltötte el.

machiacesare.jpgMachiavelli (Julian Bleach) és Cesare Borgia (François Arnaud) a Borgiák című sorozatból

  1. Az alattvalók inkább féljenek, mint szeressenek!

Inkább támadnak az emberek olyan valaki ellen, aki megszeretette magát velük, mint akitől félnek; mert a szeretetet a hála köteléke tartja fenn. Mivel azonban az emberek nyomorultak, valahányszor önnön hasznuk úgy kívánja, elszakad a kötelék; ám a félelmet a büntetéstől való rettegés tartja fenn, és ez soha nem hagy el téged.

  1. Ne tartsd meg az adott szót, ha az károdra válik!

A bölcs uralkodó ne legyen szótartó, ha ez a magatartás kárára válik, s ha az okok, melyek miatt ígéretet tett, megszűntek. Ha az emberek jók lennének, ez az elv kárt okozna; de mert gonosz indulatúak, nem tartanák meg adott szavukat veled szemben; így hát neked sem kell megtartanod velük szemben.

  1. Olyannak mutasd magad, amilyennek az emberek látni akarnak, de légy olyan, amilyen ők!

Mindenki azt látja, milyennek mutatod magad, s csak kevesen érzik meg, milyen vagy valójában; s ezek sem mernek a többség véleménye ellen szólni. (…) Ha az a közösség, amelyikre szükséged van hatalmad fenntartásához, romlott, annak a jellemét kell követned, hogy eleget tehess neki.”

  1. Legyenek jó tanácsadóid, de mindig te kérj tanácsot, soha ne hagyd, hogy ők adjanak!

A fejedelemnek mindig tanácsot kell kérnie, de akkor, amikor ő akarja, és nem amikor mások akarják; sőt el kell vennie a kedvét annak, aki tanáccsal akar szolgálni valamiben, amikor nem kérdezte a véleményét.

(Az idézetek Lutter Éva fordításából valók.)

 

Az Imperator – világpolitikai elemzések a Facebook-on is elérhető. Katt ide!

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://imperator.blog.hu/api/trackback/id/tr4413113970

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szalay Miklós 2017.10.30. 10:33:39

Apropó, tessék egy alapos kis összefoglaló demokráciáról és diktatúráról, a demokrácia visszásságairól:

egyvilag.hu/temak.shtml#temaid076

(A legfelső sor a kép tetején, "Demokrácia és diktatúra". Az írás doc és pdf formátumban tölthető le. Ez egyébként egy nagyobb mű egy darabja, mely megpróbálja módszeresen, de azért érthetően elmagyarázni, hogyan működik a világ.)

Érdekes lehet továbbá az Állam rész is a hatalommal való visszaélésről, valamint az Ideológiák.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.10.30. 11:22:16

Igazság szerint Machiavelli a Beszélgetéseket tartotta fő művének, mert republikánus volt, csak épp realista is és tudta, hogy most egy darabig ott nem lesz újra köztársaság. Ezt a könyvet csak azért írta meg, hogy benyalja magát az új uralkodónál, mert szeretett volna a tanácsadója lenni.

A fejedelem forradalmisága nem abban rejlik, hogy az uralkodónak ad tanácsot, hanem hogy ahogyan azt teszi. A korábbi munkák mind erkölcsi oldalról közelítették az uralkodást. Machiavelli viszont tisztán technokrata oldalról. Azt mondja, hogy milyen helyzetben milyen cselekedet eredményes, függetlenül attól, hogy etikus-e vagy sem. Nem is értékelték a maga korában. Ma meg úgy tekintünk rá, mint a politikatudomány atyjára.

Jerico 2017.10.30. 12:39:43

Mechiavelli egy értelmes többség feletti uralomról beszél, ami azért nehezen intrepretálható a mai magyar valóságra, mert itt nincs politikai kultúra így "értelmes többség" sem. :P

Morpheus. 2017.10.30. 16:38:08

@Jerico: Machiavelli az uralkodást és kormányzást taglalja, Orbán pedig az uralmon maradást.

Jerico 2017.10.30. 16:38:49

@Morpheus.: ... :-) Ebben van valami ... :-)