A rövid válasz: nem. A hosszabb kiderül a cikkből.
Mit tehet az Európai Unió Magyarországgal? Ezt a kérdést tette fel a Die Zeit című német liberális hetilap online felületén Stefan Lorenzmeier és Steffen Dobbert. Írásuk alapja természetesen az Európai Bíróság ítélete, amely kimondta, Magyarország és Szlovákia panasza a kötelező menekültkvótákat illetően jogilag nem támasztható alá, a két országnak így köteles befogadnia (pontosabban elbírálnia) a rájuk kirótt számú menekültet. A magyar válasz ismert: a bíróság döntését politikai indokok motiválták, a kormány pedig nem változtat menekültpolitikáján.
A cikk szerzői szerint a kormány reakciója olyan sértés egy uniós intézménnyel szemben, amire korábban nem volt példa, ebből pedig új problémák adódnak az EU számára. De miként tud eljárni az EU egy olyan tagországgal szemben, amely nem tartja be az uniós jogot? – teszik föl a kérdést. Jogilag nézve Magyarország betartja az ítéletet, és egyáltalán nem kívánja otthagyni az EU-t. A szerzők szerint itt kezd a probléma bonyolultabbá válni. Magyarország révén ugyanis az Unió rendszerét belülről éri fenyegetés, a lehetséges uniós válaszok erre nézve pedig korlátozottak, vitatottak és nehezen keresztülvihetőek.
Eddig még soha nem próbáltak ki olyan szankciós lehetőségeket, melyek akkor léptek volna életbe, ha egy tagállam szembeszegül az Unió értékeivel. Az alapító atyák ugyanis abból indultak ki, hogy egy már felvett ország be fogja tartani ezeket az értékeket. Új szankciós lehetőségeket pedig most már nem lehet hozni, mert abba Magyarország és más országok sem egyeznének bele. Mit lehet tenni? Jogilag két eset lehetséges: kötelezettségszegési eljárást indítani, illetve a hetes cikkely értelmében felfüggesztési eljárást kezdeményezni.
Előbbit az Európai Bizottság azonnal indíthat, és maximum pénzbüntetéssel végződhet. De mi van akkor, ha Magyarország nem hajlandó fizetni? Ilyen még sohasem fordult elő, és – tesszük hozzá – aligha hihető, hogy bármikor is előfordulna. Ha mégis, az Európai Bizottság kényszervégrehajtást foganatosíthat, vagyis például lefoglalhatja Magyarország külső vagyonát, illetve az Unió, de nem Magyarország területén található telkeket és épületeket sajátíthat ki és adhat el.
A másik lehetőség felfüggesztési eljárás indítása a hetes cikkely értelmében. Ezt a tagállamok egyharmada kezdeményezheti, amire volt is már példa 2000-ben, amikor Ausztriában a szélsőjobboldali Jörg Haider és a Szabadságpárt bekerült a Néppárt által vezetett kormányba. A hetes cikkely szerinti eljárás eredménye a tagállami jogok elvesztése lehet, így hát elvileg ez a legerősebb jogi eljárás egy országgal szemben. Csakhogy a végső döntéshez a tagállamok teljes egyetértése szükséges, ami szinte lehetetlennek tűnik, miután a magyar és a lengyel kormány kölcsönösen biztosította egymást, hogy nem szavazná meg a másik jogainak felfüggesztését. Az pedig, hogy egyszerre két ország ellen is indulhatna-e eljárás, az uniós jog alapján nem világos. De akárhogy is, az Európai Unióból való kizárásról nem rendelkezik az uniós jog. A renitens tagállamok addig maradhatnak, amíg ők maguk ki nem szeretnének lépni.
Hogy az Orbán-kormány kiléptetné-e az országot az Unióból, az már egy másik kérdés.
Az Imperator blog a Facebook-on is elérhető. Katt ide!
